A SkyPe egy Kazaa-hoz hasonló peer-to-peer hálózaton alapuló VoIP "telefon". A rendszer lényege, hogy a SkyPe klienst futtató felhasználók között teremt P2P kapcsolatot. A rendszert a Kazaa fejlesztői készítették, és hasonlóan hozzá teljesen ingyenes. A PC változat letölthető innen.
Mégis hogyan kapcsolódik ez a WiFi témához?

!UPDATE!
Az időpont fixálódott, 2004. április 24-én rendezzük meg a találkozót. A helyszín mindenképpen Budapesten, vagy Budapesttől cca. 15 km-re lesz, ezt a héten, vagy jövő hét elején fogjuk eldönteni.
Mindenkit szeretettel várunk, akár hallott már rólunk, akár nem. Úgyis kedvet fog kapni hozzá(nk)! :)

A 3e Technologies jóvoltából újabb érdekes eszközökkel bővűlt a piacon elérhető access pointok amúgy sem csekély számú mezőnye. A főleg katonai területekre koncentráló cég, erős titkosítási technológiát használó, és szinte minden környezeti és egyéb ártalmaknak ellenálló terméket mutatott be nemrég.

Érdekes és egyben elgondolkodtató hírre bukkantam ma reggel. Egy angliai cég, a Last Mile Communications egy ötlettel állt elő, miszerint az útmenti lámpaoszlopok tartalmaznának Wi-Fi access point-okat, így óriási lefedettséget nyújtva városon belül. Az eszközök kihelyezése, üzemeltetése szinte ingyenes lenne, hiszen az eddig is igénybe vett áramforrást és megfigyelő rendszert használnák. Ezek a hozzáférési pontok mintegy gerinchálózatot alkotnának, ami egy úgynevezett multi-hopba torkollna. A hír érdekessége nemis maga az elképzelés, inkább az, hogy ez pár hónapon / éven belül létre is jöhet, míg itthon egy ilyen méretű hálózatról még csak álmodnunk sem lehet.

A taiwani cég újra meglepetéssel szolgál a Wi-Fi iránt érdeklődőknek WL-330 néven. A Linux alapú WL-500G után újabb access pointtal rukkolt elő.

Nos örömmel jelenthetem be, hogy elkészült a várva várt új honlapunk, valamint átkerült saját szerverünkre. A hostingot az SWI Kommunikációs Kft biztosítja. A megszokott tartalomhoz pár újdonság is társul:
- hozzászólás a cikkekhez
- automatikusan cvs-ből frissülő dokumentumok
- az ehhez tartozó CVSWeb interfész
- HotSpot oldal
- RSS feed
- szavazás
- átláthatóbb kategorizálás

A prism54 driver hivatalosan is bekerült a 2.6-os kernelfába

A prism54 csoport fejlesztõinek hosszú, de annál sikeresebb munkájának eredményeképpen, az általuk fejlesztett driver hivatalosan is a Linux 2.6-os kernelfájának a rész lett. A több mint 70 féle különbözõ kártyát támogató eszközmeghajtó stabil verziója az 1.1-es lett, míg a korábbi munkáikat az 1.0.2-es verziószám alatt fogták össze (ez van a 2.4-es kernelekhez). A fejlesztés alatt áló dolgok (WPA, WDS) pedig a CVS-bõl leszedhetõ verzióban érhetõek el, ez lesz majd az 1.2 változat.

Újabb hasznos(?) kütyüt kezd el májusban forgalmazni az Asustek Computer Inc. A tajvani cég a CeBIT-en jelentette be WL-HDD -re keresztelt merevlemez dobozát, melynek érdekessége, hogy vezeték nélkül is elérhető.Az eszközbe egy 2.5 inches Ultra DMA/100 csatolós merevlemez kerül (a kapacitását egyelőre nem ismerjük), a vezeték nélküli elérést pedig egy beépített 802.11b/g szabványt támogató hálózati kártya teszi lehetővé, biztosítva ezzel a maximum 54Mbps (elméleti) sebességet. A WL-HDD két 10/100-as Ethernet portot is tartalmaz, így minden további nélkül használható vezetékes környezetben is.

Összegyűjtöttünk néhány hasznos linket, melyek alatt a legnépszerűbb és legtöbb információt szolgáltató online hotspotkeresők vannak. Általában mindegyik könnyű eligazodást és több szempont alapján rendezett keresést kínál. Van ahol a találatokat térképen is megjeleníthetjük. Sok helyen egyéb hasznos információkkal is ellátnak bennünket, FAQ-k és cikkek egész sora fogad, melyek segítenek a Wi-Fi néha oly misztikus világában
való eligazodásban.

A HotSpot keresők a segítségünkre lehetnek abban, hogy tájékozódjunk lakóhelyünk, vagy a jövőben tervezett úticélunk (belföld/küldöld) helyszínén
nyilvánosan igénybe vehető vezetéknélküli internetelérést biztosító helyekről.

A korábban a BSDinél dolgozó, mostanában pedig a FreeBSD fejlesztésében segédkező Bill Paul úgy látszik, egyre jobban halad "Project Evil" fedőnéven futó projektjével. Ennek célja nem más, mint hogy a Windows alá írt, az NDIS-t használó bináris hálózati meghajtók használhatóak legyenek FreeBSD-vel is - tehát gyakorlatilag egy NDIS réteget implementál FreeBSD alá. Sajnos a bináris meghajtók miatt csak x86 alapú rendszereken életképes a dolog.Bill elsősorban a 802.11-es eszközökre koncentrál a fejlesztés során. Az "NDISulator" néven is ismert kód egyelőre a következő kártyákat támogatja:

Együttműködési problémák

A növekvő komplexitás és az erősebbé váló titkosítás egyre nehezebbé teszi az új vezetéknélküli hálózati eszközök egymás közti kommunikációját. A Wi-Fi Alliance a CeBIT-en tette közzé legújabb "eredményeit", mely szerint a legutóbbi tesztjeik során bevizsgálásra került wireless kártyák, access point-ok és nyomtató szerverek 22%-a nem tudott együttműködni egymással első próbálkozásra. A Kaliforniai Mountain View-i székhelyű csoport marketing igazgatójának elmondása szerint az egyre fejletebbé váló vezetéknélküli eszközök, és az egyre inkább terjeszkedő felhasználási területek következtében az interoperabilítási problémák száma is növekszik.

Hétfőn jelentette be új generációs 802.11g Wi-Fi termékeit a Cisco tulajdonában lévő Linksys. A routert (WRT54GS), PCI (WMP54GS) és PCMCIA (WPC54GS) kártyákat magában foglaló új termékcsoport a hangzatos elnevezésű SpeedBooster technológiával van felvértezve, mellyel a gyártó szerint 35%-os sebességnövekedés érhető el. A Broadcom AfterBurner technológiájára épülő eszközök teljesen kompatibilisek más gyártók piacon lévő wireless termékeivel, persze ebben az esetben a teljesítményjavulástól el kell tekintenünk. (Az AfterBurner-t a Broadcom 2004 januárjában jelentette be, 125Mbps adatátviteli sebességet feltüntve. Ezt a sebességnövekedést az 54Mbps szabványhoz képest az adatcsomagok közti időrések csökkentésével érték el, ellentétben az Atheros Super-G elnevezésű megoldásával, mely 108 Mbps-t tud elméletileg. Az utóbbinál két csatornát fognak össze a kommunikáció során, ez azonban elég erős interferenciát okoz a szomszédos, szintén 2.4 Ghz-en müködő Wireless vagy BlueTooth eszközöknél.)

Az Intel és a Broadcom május végén befejezi vezetéknélküli eszközeinek forgalmazásást a Kínai Népköztársaságban.

De vajon minek is köszönhető ez?
A Kínai kormány tavalyi döntésének értelmében minden vezetéknélküli eszköznek, amit 2004 június elseje után az országukban eladásra szánnak, támogatnia kell az általuk megalkotott új szabványt. A WAPI (WLAN Authentication and Privacy Infrastructure) elnevezésű protokol hasonló mint az IEEE által alkotott és a legtöbb országban használt 802.11 szabvány, viszont kiegészítésként teljesen új biztonsági megoldásokat implementáltak bele, melyek egyáltalán nem kompatibilisek a most használt WEP (Wired Equivalent Privacy) és WPA (Wireless Protected Access) eljárásokkal. A WAPI pontos ismertetését nem tárták a nagy nyilvánosság elé, Kínában is csak néhány vállalat kapta meg a licenszét. Azoknak a külföldi gyártóknak pedig akik szeretnék eszközeikben megvalósítani - biztosítva azok életképességét a kommunista ország óriási piacán -, ezen cégekkel kell kooperálniuk.

Bár még hivatalos bejelentés nincs, az Intel - ígéretéhez híven - nyílt forrású drivert adott ki Linux alá minipci kártyájához, a PRO/Wireless 2100-hoz.A driver még elég béta állapotú, nem támogatja a WEP-et, adhoc módot és egyelőre számos egyéb funkcionalitást sem. Ráadásul az Intel a drivert ,,közösségi'' alapon szeretné fejleszteni (fejlesztetni?), és dokumentáció sem áll az önkéntesek rendelkezésére a hardware-ről.
Mindenesetre ez is egy lépés az Intel részéről a nyílt forrású megoldások felé. A fejlesztők kérik, hogy aki bugot vél felfedezni, jelezze azt feléjük. A meghajtóprogram a 2.4-es és 2.6-os kernelszériák alatt üzemelhető be.

Valószínűleg sokan közületek tisztában vannak azzal, hogy Nyugat-Európában igen elterjedtek a 802.11 szabványú
vezeték nélküli hálózatok, mind SOHO (Small Office - Home Office) mind publikus környezetben.
Londoni utazásom során erről próbáltam minél átfogóbb képet kapni, és mindezt cikk formájában a HuWiCo
égisze alatt közreadni Nektek.
Vizsgálódásom foként a publikus hotspotokra terjedt ki, de ezek keresése közben bizony ráakadtam nagyon sok
rosszul beállított, nem "közhasználatra" szánt magánhálózatra is.
Ez utóbbival kapcsolatban nem győzzük hangsúlyozni a biztonság fontosságát. Egy kis irodába telepített és
rosszul konfigurált hálózat kiváló célpont lehet a kezdő kalózoknak, hisz semmilyen kihívást nem jelent
adatokat nyerni illetve kárt okozni ezekben a rendszerekben. Londoni járkálásaim során számtalan helyen
akadtam olyan (magán-) hálózatokra, ahol az access-point a gyári beállításokkal működött, automatikusan
osztott IP címet és körülbelül 15 másodperc alatt lehetett elérni az Internetet.
Ezeken a helyeken általában 512/512 kbps sebességű kapcsolat volt, de volt szerencsém 1 mbites vonalat is használni. Valószínűleg megcsapta a technika szele ezeket a kisebb cégeket, de nem fordítottak
időt/energiát az eszköz beállítására. A HuWiCo céljai közé tartozik, hogy Magyarországon átérezzék a SOHO
környezetben a biztonság szükségességét, és leírásainkkal, tanácsainkkal megpróbáljuk megkönnyíteni a
felhasználók dolgát.

Napjainkban egyre több kisebb-nagyobb várost hálóznak be közösségi alapon kiépített és karbantartott rádiós hálózatok, ami nagyban köszönhető az egyre olcsóbbá váló 802.11b technológiának. A távközlési óriásvállalatokkal szemben alternatívát kínáló ``community networkök'' egyben új kihívást is jelentenek ad-hoc, dinamikusan változó infrastruktúrájukból, a szervezettségből és a felhasznált technikából kifolyólag; nem alkalmazhatóak statikus beállítások, route-ok, a felhasználók nem biztos, hogy állandó jelleggel kapcsolódnak. Erre kínál megoldást a mesh networking elmélet, amelynek több konkrét implementációja is született már.

A wardrivingnak alapvetően semmi köze hálózatok feltöréséhez - bár sokan szívesen összekapcsolják a kettőt. A kifejezés azt a tevékenységet jelöli, amikor valaki(k) vezetéknélküli hálózatokról gyűjt(enek) adatokat, azok publikusan hirdetett (broadcastolt) beaconjaira figyelve. Egy úgynevezett "stumbler" fut egy notebookon vagy PDA-n, és ez figyel a broadcastokra valamint probing packeteket küld, rögzítve a megtalált AP-k SSID-jét (a hálózat neve), MAC címét, a helyszín koordinátáit és egyéb tulajdonságait. Általában autóban ülve történik, bár lehet "warwalkolni", vagy más módon is bejárni a helyszínt. Az összegyűjtött adatokat GPS koordinátákkal és valamilyen térképpel is összekapcsolják, így utólag is visszakereshető hol milyen hálózatra bukkant az ember.

Az Apple harmadik generációs wireless technológiájához jelent meg frissítés nemrég. Nem biztonsági jellegű, mégis érdemes letölteni, mert az Apple számos újítást ígér mind az Airport/Airport Extreme Base Station access pointok, mind pedig az Airport/Airport Extreme kártyák használóinak.Az újdonságok (a Jaguar verzió esetén):

• fejlettebb multicast forgalom kezelés
• konzisztens DMZ/alapértelmezett hoszt viselkedés NAT/DHCP bázisállomás-konfigurációknál
• ha PPP dial-innel érjük el AP-nkat, lehetőség van alternatív NAT/DHCP címzésre
• teljesítményjavulás NAT esetén
• hagyományos kínai input method támogatása az Airport Admin Utilityben
• egyszerűbb WDS beállítás
• automatikus csatornaválasztás
• DHCP pool beállítása NAT esetén is lehetséges

A napokban jelentette meg offline HotSpot kereső szoftverét a JIWIRE (Join Invisible WIRE). Az automatikus adatbázis frissítéssel felvértezett program Windows XP/2000/Me, Mac OS X 10.3+ és Linux (Red Hat 9+) operációs rendszereken fut,
segítségével pedig a JIWIRE teljes HotSpot címjegyzékében kereshetünk _offline_.

A "szolgáltatás" használatával könnyedén megtalálhatjuk a tartózkodási helyünkhöz legközelebb eső vezetéknélküli csatlakozási pontokat akkor is, ha éppen nincs internet kapcsolatunk. Szintén jól jöhetnek az információk, ha a jövőben meglátogatni kívánt ország/város általunk is igénybe vehető Wi-Fi helyeit akarjuk feltérképezni. A listában jelenleg 52 ország mintegy 28 ezer publikus Wi-Fi pontja van, ingyenesek és fizetősek egyaránt.

Manapság már nem túl ritka, ha valaki otthon 802.11 eszközökkel kapcsolja össze számítógépeit, vagy osztja meg internetelérését. Ezt ma már egy low-end access point is képes megcsinálni, vagy egy megfelelő kártya is felhasználható erre (lásd Wi-Fi BSD alatt cikkünket). Azonban biztos sokan vannak olyanok is, akik hosszabb távolságot szeretnének áthidalni off-the-shelf eszközökkel - nekik szeretnénk most néhány támpontot adni.